4. A FELFOGÓ.

4.1. A felfogó általános elrendezésének fokozatai:

a) „V0”, sem természetes, sem mesterséges felfogórendszer nincs,

b) „V1”, természetes felfogók rendszere, amely;

ba) az épület vagy egyéb építmény fémből készült teteje lehet vagy

bb) a tetőfödém vagy a tetőszerkezet fém alkatrészeinek, vagy a tetőfelületen lévő egyéb fémrészeknek egymással összekötött olyan rendszere, amelytől a tető egyik pontja sincs 5 m-nél távolabb,

c) „V2”, egyszerűsített felfogórendszer, amely;

ca) egyetlen, legalább 2 m magas felfogórúd a 20°-nál meredekebb lejtésű sátortető (gúla, kúp) legmagasabb pontján, függetlenül a tető kiterjedésétől,

cb) egyetlen felfogóvezető a 20°-nál meredekebb lejtésű tető legmagasabb élén (a tető gerincén), függetlenül a tető szélességétől,

d) „V3”, normál-felfogórendszer, amely felfogórudak, felfogóvezetők vagy természetes felfogók olyan rendszere, amely kielégíti a következő szerkesztési követelmények valamelyikét;

da) nem lehet egy R = 100 m sugarú, gördülő gömböt a felfogó érintése nélkül a védendő felülettel kívülről érintkezésbe hozni,

db) nem lehet a védendő felületre egy d = 20 m átmérőjű képzeletbeli körlapot a felfogó érintése nélkül ráhelyezni;

dc) az épület legfeljebb 40 m magasságban lévő bármelyik pontján (különösen a tető szélén) a védőszög mindenütt kisebb, mint α = 45°; a védőszöges szerkesztés M = 40 m-nél magasabb építmény esetén nem alkalmazható; a különböző szerkesztési követelmények (gördülő gömb, körlap, védőszög) egy rendszeren belül együtt is használhatók; a szerkesztési követelményeket és a jelöléseket a 3. rész III. fejezet 1. ábrája tartalmazza. A szerkesztési

25

követelmények alkalmazhatósága a felfogó épülethez viszonyított helyzetének fokozatától is függ.

1. ábra

A „V3” és „V4” fokozatú felfogórendszer szerkesztési eljárásai

1. ábra a) szemléltetése: gördülő gömb eljárás „R” sugárral,

 Folytatás