4/1997. (I. 22.) Korm. rendelet

az üzletek működéséről és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának

feltételeiről

A belkereskedelemről szóló 1978. évi I. törvény 40. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a Kormány a

következőket rendeli el:

1. § A rendelet hatálya - a gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz-kereskedelem kivételével - a kis- és

nagykereskedelmi, a jármű- és üzemanyag kereskedelmi, a vendéglátó, a szálláshely-szolgáltató, az idegenforgalmi

és a kölcsönző (a továbbiakban együtt: kereskedelmi) tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetekre [Ptk. 685. §

c) pont], külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeire és a saját előállítású áruját üzletben értékesítő

termelőre (a továbbiakban együtt: kereskedő) terjed ki.

BH1999. 377. Utazásszervező és - közvetítő tevékenység folytatásához nyilvántartásba vétel szükséges, de

működési engedélyt csak a bonyolítás helyére (pl. üzlethelyiség, lakás stb.) vonatkozóan kell kérni. Ennek a

működési engedélynek a cégbejegyzési (változásbejegyzési) kérelemhez való csatolása nem követelhető [1989.

évi 23. tvr. (Ctvr.) 16. § (4) bek., 213/1996, (XII. 23.) Korm. r. 2. § (1) bek., 3. § (1) bek., 4/1997. (I. 22.)

Korm. r. 1. §, 2. § (1) bek.].

2. § (1) A kereskedő - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - csak a rendelet 2. számú mellékletében

meghatározott működési engedéllyel rendelkező üzletben folytathat kereskedelmi tevékenységet.

(2) Üzlettel nem rendelkező kereskedő nevének és székhelyének feltüntetésével:

a) vásáron és piacon végezhet - külön jogszabály alapján - kereskedelmi tevékenységet;

b) külön jogszabály szerint folytathat házaló kereskedést;

c) a (3) bekezdésben foglaltak kivételével közterületen értékesítheti - a szükséges hatósági engedélyek és a

közterület tulajdonosának (kezelőjének) hozzájárulása alapján - a rendelet 3. számú mellékletében meghatározott

termékeket;

d) a szükséges hatósági, szakhatósági engedélyek és területhasználati hozzájárulások (megállapodások) birtokában

köz- vagy magánterületen, továbbá munkahelyen, oktatási, nevelési, egészségügyi, kulturális, sportintézmény

területén elhelyezett automatából csomagolt élelmiszert, külön jogszabályban előírt korlátozással italt, vegyi árut,

napi cikket, valamint a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 1997. évi

CIII. törvényben meghatározott keretek között dohányterméket értékesíthet;

e) nem földhöz rögzített gázpalack tárolóból fóliával lezárt PB-gázpalackot értékesíthet;

f) 2000 főnél kisebb népességszámú településeken (lakott helyen) működő postahivatalokban az előállító által

csomagolt élelmiszert - kivéve a minőségmegőrzés idejét "fogyasztható" felirattal megjelölt gyorsan romló

élelmiszereket -, alkoholmentes italt, vegyi árut, napi cikket, kávét és végső felhasználó részére dohányterméket

árusíthat.

(3) A közút területének közlekedésre szolgáló részén - a járda kivételével - kereskedelmi tevékenység nem

folytatható. A közút területének egyéb részén, illetve a közút mellett a közút forgalombiztonságát érintő

kereskedelmi tevékenység csak a közút kezelőjének hozzájárulása esetén végezhető.

3. § (1) A kereskedő az üzlet működési engedélyének (a továbbiakban: működési engedély) kiadását az üzlet helye

szerint illetékes település (község, város, megyei jogú város, fővárosi kerület) jegyzőjétől (a továbbiakban: jegyző)

kérheti.

(2) Ha a mozgóbolt több önkormányzat illetékességi területén működik, a kereskedő a működési engedélyt a

székhelye szerint illetékes jegyzőtől kérheti.

(3) A működési engedély iránti kérelemben meg kell jelölni

a) az üzlet címét;

b) az üzlet tulajdonosát, használatának jogcímét (bérlet, haszonélvezet);

c) a folytatni kívánt üzletköri tevékenységeket, az első helyen szerepeltetve az üzlet szakmai jellegét meghatározó

fő tevékenységi üzletkört;

d) az üzlet napi/heti nyitvatartási idejét;

e) az üzlet fő tevékenységére utaló elnevezést.

(4) A működési engedély kiadási kérelemhez a kereskedőnek csatolnia kell a kereskedelmi tevékenység végzésére

jogosító és az üzlethelyiség használatára való jogosultságot igazoló okiratokat, a 4. § szerinti előzetes szakhatósági

hozzájárulásokat, továbbá ha a tevékenység gyakorlását jogszabály más hatósági engedélyhez is köti, az

engedélyeket. Nem minősül engedélynek a 7. § (3) bekezdésében meghatározott nyilvántartásba vétel.

(5) Mozgóbolt esetében a kérelemhez - a (4) bekezdésben foglaltakon túlmenően - csatolni kell a mozgóbolt

működési területével érintett települések jegyzőinek a hozzájárulását is.

4. § Az üzlet működésének engedélyezésében közreműködő hatóságok:

a) az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat városi, fővárosi kerületi intézete (a továbbiakban:

ÁNTSZ), ha az üzletben élelmiszert, vegyi árut, gyógynövényt, illóolajat értékesítenek, továbbá vendéglátó üzlet,

kereskedelmi szálláshely, élelmiszer mozgóárusítása, valamint élelmiszer és étel házhoz szállítása esetén;

b) az állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomás (a továbbiakban: Állomás) és az ÁNTSZ, ha az üzletben,

vendéglátóhelyen állati eredetű élelmiszert, élelmiszer-nyersanyagot használnak fel, illetve hoznak forgalomba vagy

terményt, takarmányt, élő állatot értékesítenek;

c) a tűzvédelmi szakhatóság, ha az üzletben "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó vegyi árut és anyagot,

tüzelő- és építőanyagot értékesítenek, valamint kereskedelmi szálláshely, áruház, vendéglátó üzlet esetén;

d) a környezetvédelmi, az építésügyi, a tűzvédelmi szakhatóság, a közlekedési felügyelet és az ÁNTSZ, ha az

üzletben üzemanyagot, veszélyesnek nem minősülő hulladékot értékesítenek;

e) az építésügyi hatóság, ha az üzletkialakítás építési vagy rendeltetés-módosítási engedély-köteles;

f) a növény-egészségügyi és talajvédelmi állomás, ha az üzletben növényvédő szer értékesítése történik;

g) a területileg illetékes rendőrhatóság, ha az üzletben polgári használatra szolgáló kézi lőfegyvert, lőszert, gáz- és

riasztófegyvert, robbanóanyagot és robbantószert, pirotechnikai terméket, gázsprayt, valamint légfegyvert

értékesítenek;

h) a külön jogszabályban meghatározott hatóság, ha hozzájárulása szükséges az áru értékesítéséhez, illetve a

tevékenység folytatásához.

5. § (1) A jegyző a 3. § (4) bekezdésében és a 4. §-ban előírt okiratok, hatósági, szakhatósági hozzájárulások,

engedélyek megléte esetén államigazgatási határozattal köteles kiadni az 1. számú mellékletben meghatározott

üzletkörökre vonatkozó 2. számú melléklet szerinti működési engedélyt.

(2) A forgalmazott árukhoz kapcsolódó szolgáltatások végzéséhez - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik -

külön engedélyre nincs szükség.

(3) Ha a szakhatóság az üzletkörön belül egyes termékek értékesítéséhez, illetve tevékenységek végzéséhez nem

járul hozzá, a jegyző a működési engedélyen megtiltja a termékek értékesítését, illetve a tevékenységek folytatását.

(4) A jegyzo az üzletekről nyilvántartást vezet a 4. számú melléklet szerint.

6. § (1) A működési engedély adataiban bekövetkezett változást a kereskedő haladéktalanul köteles bejelenteni a

jegyzőnek, az adatváltozásnak megfelelő eljárás lefolytatása érdekében.

(2) A működési engedélynek a (4) bekezdésben meghatározott adataiban bekövetkezett változásánál a jegyző a

működési engedély módosításáról határozatot hoz, és a korábbi működési engedély bevonásával egyidejűleg az új

adatoknak megfelelő működési engedélyt ad ki.

(3) A változásról a működési engedély módosítását tartalmazó határozat egy példányának megküldésével az

eredeti működési engedély kiadásában közreműködő hatóságokat, szakhatóságokat is értesíti.

(4) Módosításnak minősülő adatváltozás:

a) a kereskedő neve - ide nem értve a kereskedő személyében bekövetkezett változást -, cégneve;

b) a kereskedő székhelye; és

c) a kereskedő statisztikai számjele.

(5) Kizárólag a működési engedély jogosultjának személyében történő változás esetén a jegyző a hatósági,

szakhatósági hozzájárulások birtokában - az egyéb feltételek megléte esetén - a régi működési engedély bevonásával

egyidejűleg a jogosult nevére szóló új működési engedélyt köteles kiadni.

(6) Amennyiben a kereskedő az üzlet szakmai jellegét (üzletkört) kívánja módosítani, vagy a mozgóbolt működési

területében történik változás, úgy új működési engedélyt kell kérnie.

7. § (1) A kereskedő jogerős működési engedély birtokában és annak keretei között kezdheti meg, illetve

folytathatja tevékenységét.

(2) A kereskedő a működési engedélyt köteles az üzletben tartani, és azt ellenőrzés során bemutatni.

(3) A kereskedő külön jogszabályban meghatározott termékek, valamint szolgáltatások értékesítésekor az (1)

bekezdésben foglaltakon túlmenően akkor kezdheti meg tevékenységét, ha a külön jogszabályok szerint

nyilvántartásba vették.

7/A. § (1) Jövedéki engedélyes kereskedelmi tevékenység folytatását a kereskedő a 7. § (1) bekezdésében

foglaltakon túlmenően a külön jogszabályban meghatározott engedély birtokában kezdheti meg.

(2) Szabadforgalomban végzett, nem jövedéki engedélyes kereskedelmi tevékenység keretében jövedéki termék

azokban az üzletekben értékesíthető, amelyeknek működési engedélye e rendelet 5. számú mellékletében

meghatározott üzletköri jelzőszámot tartalmazza.

8. § (1) Az üzletek működési engedély szerinti működését és a kereskedelmi tevékenység folytatása feltételeinek

érvényesülését a jegyző ellenőrzi.

(2) Ha az ellenőrzés során megállapítást nyer, hogy az üzlet vagy az üzletben kereskedelmi tevékenységet

folytatók a jogszabályokban foglalt előírásoknak nem felelnek meg, illetve azokat nem tartják be, a jegyző az üzletet

az észlelt hiányosság megszüntetéséig, de legfeljebb 90 napra ideiglenesen bezárhatja.

(3) Az üzlet ideiglenes bezárását elrendelő határozat fellebbezésre tekintet nélkül azonnal végrehajtható.

(4) A jegyző a működési engedélyt visszavonja, ha

a) a kereskedő a (2) bekezdésben foglaltaknak nem tesz eleget, vagy

b) a működési engedély kiadásának feltételei már nem állnak fenn,

c) az üzletben engedély nélkül pénznyerő automatát működtetnek,

d) a kereskedő a játékautomata bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget.

(5) A (4) bekezdés c) és d) pontja tekintetében a működési engedélyt visszavonó határozatot a fellebbezésre

tekintet nélkül végre kell hajtani.

(6) Amennyiben az ellenőrzés során megállapítást nyer, hogy az üzletre a kereskedő működési engedéllyel nem

rendelkezik, a jegyző köteles az üzletet azonnal bezárni arra az időre, amíg az e jogszabályban előírt feltételeknek

megfelelő működési engedélyt a kereskedő nem kapja meg. A jegyzőnek az erre vonatkozó határozat azonnali

végrehajtását fellebbezésre tekintet nélkül kell elrendelni.

8/A. §

9. § (1) A kereskedő árukészletét - közterület-használati engedély birtokában - az üzlete homlokzatával érintkező

közterületen ideiglenesen, illetve idényjelleggel árusíthatja.

(2) A kereskedő az üzlete üzletkörébe tartozó árut alkalmi rendezvényen, valamint nem közterületi ideiglenes

árusítóhelyen alkalomszerűen értékesítheti (alkalmi árusítás), ha jogszabály azt nem korlátozza, vagy nem zárja ki.

(3) Az élelmiszerek, növényvédő szerek alkalmi árusításához szükséges az ÁNTSZ engedélye is.

(4) Az alkalmi árusítóhelyen kötelező a kereskedő nevének, székhelyének, üzletének jól látható módon való

feltüntetése.

(5) Szeszes ital és dohányáru alkalmi árusítása - a külön jogszabályi rendelkezések betartásával - csak az árusítás

helye szerint illetékes rendőrhatósághoz és vámhatósághoz történt előzetes bejelentéssel folytatható.

(6) Az alkalmi árusítás területén a jegyző - az illetékes rendőrhatóság, valamint a Vám- és Pénzügyőrség írásos

véleményének figyelembevételével - a szeszes italok árusítását írásban megtilthatja vagy korlátozhatja.

10. § (1) A kereskedő részére az árusítás helye szerint illetékes jegyző mozgóárusítást engedélyezhet. Az

élelmiszer, illetve vendéglátásban előállított termék árusításához szükséges az illetékes ÁNTSZ előzetes

hozzájárulása is.

(2) Az engedélynek a kereskedő nevén és székhelyén kívül tartalmaznia kell az érvényesség időtartamát, és azt az

útvonalat, illetve helyet, ahol a mozgóárusítás végezhető.

11. § A kereskedő üzlete árukészletét kiszerelés nélküli gyűjtőcsomagolásban, nagy tételű kiszolgálásra alkalmas

egyszerű értékesítési feltételek között is árusíthatja (diszkont értékesítés). Ez esetben az eladási ár megállapításánál

figyelembe kell venni az értékesítési feltételeket is.

12. § (1) Gyógynövény, illóolaj és gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítmény (a továbbiakban együtt:

gyógynövény) csak előre kiszerelt - jellegének megfelelően aromatartó, fényvédő -, zárt csomagolásban hozható

forgalomba. A csomagoláson jól olvashatóan fel kell tüntetni:

a) a gyógynövény magyar és latin nevét;

b) a kiszerelt gyógynövény tömegét;

c) az előállító, az importáló, a kiszerelő cég nevét és telephelyét;

d) a hatósági forgalomba hozatali engedély számát;

e) a kiszerelés keltét és a felhasználhatóság határidejét;

f) a termék alkalmazási és/vagy elkészítési javaslatát.

(2) A forgalomba hozható gyógynövények körét a népjóléti miniszter az ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi

miniszterrel egyetértésben állapítja meg.

12/A. § Fűszerpaprika-őrlemény kizárólag üzletben, termelő által a külön jogszabály előírásai szerinti adatokat is

feltüntető zárt csomagolásban hozható forgalomba.

13. § Vegyipari termékek (háztartás-vegyipari készítmények, kozmetikai termékek, festékek) a komputeres

színkeverővel felszerelt speciális festékszaküzletben történő festék-kiszerelés kivételével, valamint gépjármű üzemeltetési

segédanyagok csak előre kiszerelt formában, egyedi, zárt, használati útmutatóval és kötelező

jelölésekkel ellátott csomagolásban hozhatók forgalomba.

14. § (1) Szexuális áru - a többi árutól elkülönítve - csak zárt csomagolásban hozható forgalomba. A 18. életévét

be nem töltött személy részére szexuális árut értékesíteni, kölcsönözni (a továbbiakban együtt: értékesíteni) tilos.

(2) Szexuális árut közterületen vagy kirakatban elhelyezni, közszemlére tenni tilos.

(3) Alsó- és középfokú oktatási, gyermek- és ifjúságvédelmi, valamint vallás gyakorlására szolgáló intézmény

bejáratától számított 200 méteres közúti (közterületi) távolságon belül szexuális árut értékesítő üzlet nem működhet.

15. § (1) Tilos a melegkonyhás vendéglátó üzlet kivételével szeszes italt kimérni az alsó- és középfokú oktatási,

egészségügyi, gyermek- és ifjúságvédelmi intézmény bármely bejáratától számított 200 méteres közúti (közterületi)

távolságon belül.

(2) A kereskedő a szeszesital-kimérést köteles az árusítás helye szerint illetékes vámhivatalnak és a

rendőrhatóságnak bejelenteni.

(3) A jegyző az (1) bekezdésben megjelölt intézmények hivatali működési idejének lejárta után az árusítás helye

szerint illetékes vámhatóság és rendőrhatóság előzetes véleményének figyelembevételével engedélyezheti a szeszes

ital kimérését, árusítását.

16. § (1) Vendéglátó üzletben a 18. életévét be nem töltött, élelmiszerüzletben a 14. életévét be nem töltött

személy részére szeszes italt kiszolgálni, illetve értékesíteni tilos.

(2) Tilos szeszes italt árusítani:

a) diáksport egyesület és az iskolai sportkör sportlétesítményében;

b) sportlétesítmény területén: a bajnoki, a kupa-, valamint a nemzetközi mérkőzések kezdetét megelőző egy órától

a mérkőzés befejezését követő egy óráig terjedő időszakban;

c) belföldi távolsági autóbuszjáraton.

17. § (1) Vendéglátó üzletben a vendégek szórakoztatására műsoros előadás, zene, tánc rendezhető, továbbá a

szerencsejátéknak nem minősülő szórakoztató játék (teke, biliárd, kártyajáték, játékautomata stb.) folytatható,

valamint külön jogszabály szerint szórakoztató játékautomata és pénznyerő automata működtethető.

(2) Az (1) bekezdés szerinti szolgáltatások nyújtását a kereskedőnek be kell jelentenie a jegyzőnek és a területileg

illetékes rendőrhatóságnak.

(3) Kártyajátékban és pénznyerő automata használatában 18. éven, játékautomata használatában 16. éven, egyéb

szórakoztató játékban 14. éven felüli személy vehet részt. Erről az üzletben a vendégeket tájékoztatni kell.

(4) A jegyző megtiltja a műsoros előadás, zene, tánc rendezését, valamint a szórakoztató játék folytatását, ha az

jogszabálysértő, vagy a közízlést, a lakosság jogos érdekeit, nyugalmát sérti.

(5) A (4) bekezdés szerinti határozat fellebbezésre tekintet nélkül azonnal végrehajtható.

18. § (1) A jegyző külön jogszabályban meghatározott zajterhelési határérték figyelmeztetés ellenére való ismételt

túllépése esetén az üzlet éjszakai (22 óra és 6 óra közötti) nyitva tartását korlátozhatja, illetve kötelező zárva tartási

időszakot rendelhet el.

(2) Ha a zajterhelési határérték mérési eredménye a külön jogszabály szerint megengedett határérték túllépését

állapítja meg, vagy a hangszigetelési követelmény nem teljesül, a zajszint mérési eljárás költsége a kereskedőt terheli.

(3) Az üzlet éjszakai nyitva tartását korlátozó, illetve a kötelező zárva tartási időszakot elrendelő határozat

fellebbezésre tekintet nélkül azonnal végrehajtható.

18/A. § Az üzlet nyitvatartási idejét a belkereskedelemről szóló törvény figyelembevételével a kereskedő állapítja

meg, és azt írásban köteles bejelenteni az üzlet helye szerint illetékes önkormányzat jegyzőjének. A nyitvatartási idő

megváltozásáról a kereskedőnek a jegyzőt 3 munkanapon belül értesítenie kell.

19. § Csomagküldő kereskedés útján gyógynövény csak a 12. §-ban foglaltak szerint, az élelmiszerek közül csak

engedélyezett élelmiszer-előállító helyen készült és a csomagolt, hűtés nélkül tartósan tárolható élelmiszer

értékesíthető.

20. § (1) Az üzletben - az üzletkör jellegének megtartásával - az áruk használatához, illetve a termelő által

előállított termékekhez kapcsolódó alkatrészek, tartozékok, kellékek, felszerelések és kiegészítő cikkek is

árusíthatók.

(2) Állati eleséget az üzletben zárt csomagolásban, megkülönböztető felirattal ellátva, az élelmiszerektől

elkülönítve kell elhelyezni.

(3) A használt, a minőséghibás, valamint a kölcsönzésre szánt terméket az új terméktől el kell különíteni, és a

termék ilyen jellegéről a vásárlót tájékoztatni kell.

21. § (1) Az 1. számú mellékletben meghatározott üzletkörök alapján a kereskedő határozza meg az üzletben

forgalmazni kívánt termékek körét, valamint az üzlet elnevezését.

(2) Az üzlet elnevezésének (cégfeliratának) utalnia kell az üzlet szakjellegére, az ott vásárolható árukra,

szolgáltatásokra.

(3) Az üzlet elnevezésére a bírósági cégnyilvántartásról szóló jogszabálynak a cégek elnevezéséről rendelkező

előírásait kell megfelelően alkalmazni.

22. § (1) A kereskedő külön költség felszámítása nélkül köteles - a helyben fogyasztott termék kivételével - a

megvásárolt árut jellegének megfelelő módon becsomagolni.

(2) A vásárló részére tömeg, térfogat vagy mérték szerint forgalomba kerülő árut - a nettó tömeget, térfogatot vagy

mértéket feltüntető eredeti csomagolásban forgalomba kerülő áru kivételével - csak hatóságilag hitelesített és

hibátlan mérőeszközön történő lemérés után szabad kiszolgálni. Súlypótló eszközök használata tilos.

(3) Az áru mérését úgy kell elvégezni, hogy annak helyességét a vásárló ellenőrizni tudja.

(4) Az áru árát forintban az üzletben és - a kirakatban történő bemutatás esetén - a kirakatban is fel kell tüntetni.

44/2001. Számviteli kérdés A devizajogszabályok 2001 júniusában történt változása azt jelenti, hogy az

értékesítésről a számlát devizában is ki lehet állítani? Hogyan kell elszámolni a számviteli törvény és az áfa törvény

eltérő devizaértékelési (forintosítási) szabályaiból eredő különbözetet devizában kiállított számla

esetén?

 Folytatás