133/2007. (VI. 13.) Korm. rendelet

az üzletek működésének rendjéről, valamint az egyes üzlet nélkül folytatható

kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről

A Kormány a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: Kertv.) 12. §-a

(1) bekezdésének a), e), f), i) és j) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, továbbá az

Alkotmány 35. §-ának (2) bekezdésében megállapított eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva a

következőket rendeli el:

1. § (1) A rendelet hatálya - a külön jogszabályban meghatározott egészségügyi szolgáltatás

kivételével - a Magyar Köztársaság területén kereskedelmi tevékenységet folytató gazdálkodó

szervezetekre [Ptk. 685. § c) pont], külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeire

és a saját előállítású termékét üzletben értékesítő termelőre (a továbbiakban együtt: kereskedő)

terjed ki.

(2) E rendeletet - az automatából történő értékesítés, a közterületi értékesítés, valamint a külön

jogszabályban meghatározott egyetemes postai szolgáltató által végzett kereskedelmi

tevékenység kivételével - nem kell alkalmazni azon kereskedelmi tevékenységekre, amelyek

végzéséhez a Kertv. értelmében nem szükséges üzlet.

2. § (1) A kereskedő - a 7-9. §-ban meghatározott kivétellel - csak jogerős határozattal az 1.

melléklet szerint kiadott működési engedély (a továbbiakban: működési engedély) birtokában és

az abban foglaltak szerint kezdheti meg, illetve folytathatja tevékenységét.

(2) A működési engedély nem mentesíti az engedély jogosultját a tevékenység végzéséhez,

illetve a tennék forgalmazásához szükséges további, külön jogszabályban meghatározott

feltételek teljesítése alól.

(3) A forgalmazott termékhez kapcsolódó tevékenységek, szolgáltatások végzéséhez - ha

jogszabály eltérően nem rendelkezik - külön engedélyre nincs szükség.

(4) A kereskedő a működési engedély megadásáról szóló határozatot vagy annak másolatát

köteles az üzletben tartani és azt az ellenőrzések során bemutatni. A működési engedélyt a

kereskedő köteles az üzletben a vásárlók számára is jól látható helyen elhelyezni.

3. § (1) A Kormány - e rendelet, valamint a Kertv. 3. §-ának (5)-(6) és (8) bekezdése, 6. §-a (2)

bekezdésének a) pontja és (5)-(6) bekezdése, továbbá 9. §-ának (1) bekezdése és (4)

bekezdésének a) pontja tekintetében - kereskedelmi hatóságként a települési (Budapesten a

kerületi) önkormányzat jegyzőjét (a továbbiakban: jegyző) jelöli ki. A kereskedő az üzlet

működési engedélyének kiadását az üzlet helye, mozgóbolt esetén a kereskedő székhelye

szerint illetékes jegyzőtől kérheti.

(2) A működési engedély iránti kérelemben meg kell jelölni, illetve mellékelni kell

a) a kereskedő nevét, címét, illetve székhelyét;

b) a kereskedő cégjegyzékszámát, illetve vállalkozói igazolványának számát;

c) a kereskedő adószámát, statisztikai számjelét;

d) az üzlet címét, helyrajzi számát, helyszínrajzát, eladóterének alapterületét (m2), kereskedelmi

szálláshely, illetve vendéglátó üzlet esetében annak befogadóképességét, továbbá mozgóbolt

esetében a működési területének, útvonalának jegyzékét;

e) az üzlet tulajdonosát;

f) az üzlet használatának jogcímét (saját tulajdon, bérlet stb.), a tulajdoni lap kivételével a

jogcímre vonatkozó igazoló okirattal, továbbá közös tulajdon esetében a tulajdonostárs,

haszonélvező hozzájárulását igazoló okirattal együtt;

g) az üzletkör, üzletkörök megnevezését, számát, első helyen szerepeltetve az üzlet szakmai

jellegét meghatározó fő üzletkört;

h) az üzlet elnevezését (cégfeliratát);

i) az üzlet napi/heti nyitvatartási idejét, illetve mozgóbolt esetében az árusítás napjait;

j) a 4. § (1) bekezdésének fd) pontjában meghatározott tevékenységek folytatása esetében

ja) a tevékenység végzéséhez szükséges - a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a

továbbiakban: Mvt.) értelmezésében használt - veszélyes munkaeszközöket,

jb) az üzletben, illetve a telepen lévő vagy felhasználandó, illetve az alkalmazott technológia

során keletkező hulladékot, egészségre vagy környezetre veszélyes anyagokat, azok

gyűjtésének, kezelésének módját,

jc) a létesítendő munkahelyeket (irodák, raktárak, műhelyek stb.) az Mvt. értelmezése szerint,

valamint műszakonként a napi munkavégzés idejének megjelölésével,

jd) az ivó- és iparivíz-ellátást, a szennyvízgyűjtést és elhelyezést, a szennyvíztisztítási

megoldásokat,

je) az üzemeltetéshez, illetve a létesítendő munkahely, tevékenység megjelölésével az

egészséget nem veszélyeztető munkavégzéshez szükséges mesterséges szellőztetés módját,

jf) a szennyezett levegő elvezetésének és tisztításának helyét és módját, az elszívott levegő

utánpótlásának módját,

jg) a környezetre gyakorolt hatást (talaj, felszíni és felszín alatti vizek, zaj, bűz, füst, tűz- és

robbanásveszély, üzemszerű szennyezés kibocsátása stb.) és az esetleges üzemzavar miatt

várható környezeti hatások elkerülésének módját,

jh) a környezetre veszélyes technológiák alkalmazása esetén a külön jogszabályban

meghatározott környezeti kárelhárítási tervet,

ji) amennyiben van, a környezetvédelmi minősítés (ISO 14000) tényét;

k) a szakhatósági hozzájáruláshoz szükséges, külön jogszabályban előírt tervdokumentumot,

dokumentumokat;

l) vendéglátó üzlet esetében a kereskedő nyilatkozatát arról, hogy folytatni kívánja-e a 16. § (1)

bekezdésben meghatározott tevékenységek valamelyikét;

m) a kereskedő nyilatkozatát arról, hogy kéri-e az engedélyezési eljárásban a 4. § szerinti

helyszíni szemle megtartását.

(3) A kérelemben a (2) bekezdés g) pontjában meghatározott üzletkör, üzletkörök megnevezését

és számát a 2. mellékletben foglaltak szerint a folytatni kívánt kereskedelmi tevékenység, illetve

forgalmazni kívánt termékek alapján kell megjelölni. Több üzletkör megjelölése esetén első

helyen kell feltüntetni az üzlet fő tevékenységét, szakmai jellegét meghatározó fő üzletkört.

(4) A (2) bekezdés h) pontjában megjelölt elnevezést a kereskedő - az üzlet elnevezésére a

külön jogszabályokban foglalt rendelkezésekre is figyelemmel - határozza meg. Az üzlet

elnevezésének (cégfeliratának) utalnia kell az üzlet szakjellegére, a folytatni kívánt fő

tevékenységre vagy az ott vásárolható termékekre, szolgáltatásokra.

4. § (1) A jegyző, amennyiben a kereskedő a 3. § (2) bekezdésének m) pontja szerint helyszíni

szemle megtartását kérte, a kérelem beérkezését követően helyszíni szemlét köteles tartani,

amelyről értesíti

a) a kérelmezőt;

b) az üzlettel, valamint az üzlettel közvetlenül szomszédos, az üzlettel közös határvonalú,

telekhatárú ingatlanokkal rendelkezni jogosultakat (az ingatlanok tulajdonosait, használóit,

kezelőit, társasház esetén a közös képviselőt, illetve az intézőbizottság elnökét,

lakásszövetkezet esetén az elnököt);

c) az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat illetékes kistérségi, fővárosi kerületi

intézetét (a továbbiakban: ÁNTSZ);

d) az első fokú építésügyi hatóságot;

e) az illetékes rendőrkapitányságot;

f) a vevőszolgálat céljából működtetett helyiség kivételével az üzletben folytatni kívánt

tevékenységtől, illetve forgalmazni kívánt terméktől függően

fa) a területileg illetékes Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (a továbbiakban: MgSzH)

területileg illetékes hatósági főállatorvosát, ha az üzletben, vendéglátóhelyen állati eredetű

élelmiszert, élelmiszer-nyersanyagot használnak fel, hoznak forgalomba, továbbá amennyiben

az üzletben terményt, takarmányt, élő állatot, illetve állatgyógyászati készítményt értékesítenek,

fb) a Nemzeti Közlekedési Hatóság regionális igazgatóságát, ha az üzletben járműkereskedelmi

tevékenységet folytatnak,

fc) az MgSzH-t, ha az üzletben növényvédő szert értékesítenek,

fd) az illetékes környezetvédelmi hatóságot, ha az üzletben nem veszélyes hulladékot

értékesítenek, motorkerékpár-javítást folytatnak, továbbá amennyiben a kapcsolódó

szolgáltatásként végzett tevékenység egyébként külön jogszabály szerint telepengedély-köteles

tevékenység lenne,

fe) a területileg illetékes megyei katasztrófavédelmi igazgatóságot, amennyiben az üzletben

vegyi árut, festéket, veszélyes árut forgalmaznak,

ff) a hivatásos önkormányzati tűzoltó parancsnokságot - ha az üzletben „A” és „B”

tűzveszélyességi osztályba tartozó vegyi árut és anyagot, pirotechnikai terméket, tüzelő- és „C”

tűzveszélyességi osztályú építőanyagot értékesítenek, járműkereskedelmi tevékenységet

folytatnak, üzemanyagot értékesítenek, valamint az áruház (kisáruház), a 10 fő feletti

befogadóképességű kereskedelmi szálláshely, a 30 fő feletti befogadóképességű vendéglátó

üzlet esetén -, illetve a Magyar Honvédség létesítményeinek területén a létesítési engedélyezési

eljárásokban szakvéleményező szolgálati személyt;

g) a külön jogszabályban meghatározott hatóságot, szervet, ha hozzájárulása szükséges a

termék értékesítéséhez, illetve a tevékenység folytatásához.

(2) A jegyző az értesítést - az (1) bekezdés c)-g) pontjában megjelölt szerveknek a kérelemben

megjelölt adatok és okiratok egyidejű megküldésével - a helyszíni szemle megtartása előtt

legalább nyolc nappal korábban küldi meg. Az értesítésben a jegyző felhívja az (1) bekezdés b)

pontjában foglalt meghívottak figyelmét, hogy távolmaradásuk a szemle megtartását nem

akadályozza. Távolmaradás esetén a szemle időpontja előtt a jegyzőhöz írásban beadott

észrevételeket a jegyző a szemlén ismerteti.

(3) A jegyző az eljárás során

a) az (1) bekezdés b) pontjában megjelölt ingatlanokkal rendelkezni jogosultak adatait (név,

lakcím, székhely stb.), és a 3. § (2) bekezdésének e) és f) pontjában foglaltak igazolásához

szükséges tulajdoni lapot, valamint

b) mozgóbolt esetében a kérelemben megjelölt, a mozgóbolt működési területével érintett

települések jegyzőinek hozzájárulását

az illetékes földhivatal, illetve az érintett települések (Budapesten a kerület) jegyzőinek

megkeresése útján hivatalból szerzi be.

(4) Az (1) bekezdés c)-g) pontjában megjelölt hatóságok szakhatósági állásfoglalásukat a

szemle megállapításairól felvett jegyzőkönyvbe mondhatják, és a szakhatóságok eljárására

vonatkozó külön jogszabályban meghatározott határidőn belül írásban közlik.

(5) A helyszíni szemlén a jegyző jegyzőkönyvben rögzíti a véleményeket, valamint saját

megállapításait, és a jegyzőkönyv egy példányát a helyszíni szemlére meghívottaknak a szemlét

követő nyolc napon belül megküldi.

(6) Amennyiben a kereskedő a 3. § (2) bekezdésének m) pontja szerint helyszíni szemle

megtartását nem kérte, a jegyző szerzi be az (1) bekezdésben megjelölt szakhatóságok

állásfoglalását és értesíti az (1) bekezdés b) pontjában megjelölteket.

5. § (1) A jegyző az üzlet működésének engedélyezése iránti kérelem beérkezésétől számított

harminc napon belül dönt a működési engedély megadásáról vagy a kérelem elutasításáról. A

jegyző a működési engedély megadásával egyidejűleg az üzletet a 3. melléklet szerint vezetett

nyilvántartásba veszi. A jegyző által vezetett nyilvántartás nyilvános. A nyilvántartásból való

adatigénylés esetén a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról

szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A jegyző a működési engedélyen és a nyilvántartásban

a) csomagküldő kereskedelmi tevékenység esetén „CS”

b) mozgóbolt esetében „M”,

c) a nem e rendelet hatálya alá tartozó alaptevékenységet végző vállalkozás által kiegészítő

tevékenységként folytatott kereskedelmi tevékenység esetén „K”

jelölést alkalmaz.

(3) A jegyző az üzletben folytatni kívánt tevékenység végzéséhez, a kérelemben megjelölt

termék forgalmazásához szükséges okiratok, hatósági, szakhatósági állásfoglalások,

engedélyek, valamint mozgóbolt esetében a 4. § (3) bekezdésének b) pontjában meghatározott

hozzájárulás megléte esetén, ha az más jogszabály előírásaiba nem ütközik, a működési

engedély megadására vonatkozó döntést és az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásba történt

bejegyzést, valamint a működési engedélyt egy határozattal adja ki.

(4) A jegyző a működési engedély megadásáról vagy a kérelem elutasításáról rendelkező

határozatot közli

a) a kérelmezővel;

b) az üzlet és a közvetlenül szomszédos - az üzlettel közös határvonalú, telekhatárú -

ingatlanokkal rendelkezni jogosultakkal (az ingatlanok tulajdonosaival, használóival, kezelőivel,

társasház esetén a közös képviselővel, illetve az intézőbizottság elnökével, lakásszövetkezet

esetén annak igazgatóságával);

c) az eljárásban közreműködött hatóságokkal, szervekkel;

d) a fogyasztóvédelmi hatósággal;

e) az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség illetékes területi szervével;

f) a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatallal a hatáskörét érintő ügyekben;

g) az 5. mellékletben meghatározott üzlet esetében a területileg illetékes vámhatósággal (a

továbbiakban: vámhatóság).

Folytatás